A könyvbemutató és kiállításmegnyitó után sétálhatott át a közönség a Kálvin parkba, ahol fogadták a rakamazi emléktúra résztvevőit. A Nagykun Nádor Huszár Bandérium kilenc tagja indult el arra a 160 kilométeres lovas emlék­túrára, melyet a város újratelepülésének 300. évforduló­jára szerveztek. Rákóczi fejedelem 1707. május 6-án kiadott levelében elrendelte, hogy a felperzselt nagykunsági településekről elmenekült lakosok az ő rakamazi birtokaira települhetnek. A fejedelem felszólította a kuruc haderő tisztjeit és a vármegyék hatóságait, hogy a nagykunságiakat semmiféle terhekkel ne terheljék, a rakamazi határ használatában ne akadályozzák. Szabolcs vármegye nemesei nehezen viselték a nagykunok kiváltságait, a kunok is hazavágytak elhagyott szülőföldjükre, amire a szatmári békekötés­ teremtett lehetőséget. Így a kisújszállásiak Rakamazról saját tűzhelyeikhez térhettek vissza. A betelepülésre­ vonatkozó szabadalomlevelet 1717. augusztus 17-én hagyták jóvá. Ennek emlékére szervezték a lovas zarándokutat. A hazaérkezőket Illéssy Ádám emeritus nagykunkapitány fogadta, valamint a város nevében Tatár Zoltán alpolgármester köszöntötte. Ezután került sor Gaál Kálmán volt polgármester szobrának leleplezésére. Az ő munkásságát a jelenlegi polgármester, Kecze István méltatta. Bár a képviselő-testület pályázott a szobor elkészüléséhez szükséges összegre, azonban nem ítélték meg az igényelt teljes összeget, ezért a saját forrás a tervezettnél több volt. Így a Városvédő és Szépítő Egyesület gyűjtésbe kezdett, melynek eredményét a Kálvin parkban tekinthetik meg. A szobrot Györfi Sándor szobrászművész készítette.

XI. 33
2017. augusztus 18.