Idén 300 éve annak, hogy 1717. augusztus 17-én, sok hányattatás, üldöztetés, menekülés után eleink visszatérhettek ősi lakhelyeikre, és újrakezdhették életüket. Lényegében ez a 300 évvel ezelőtti esemény a mai város újratelepülésének, egyben újjászületésének napja. Állandó települések a középkor óta vannak a mostani Kisújszállás és a környékbeli városok területén, huszonkettő Árpád-kori település helyét tárták fel az utóbbi ötven évben. A sűrű település hálózat az 1241-1242-es tatárjáráskor elpusztult, a mongol hordák az Árpád-kori templommal együtt megsemmisítették a falvakat. 1557-ben körülbelül 120-an laktak itt. A Kisújszállás területén lévő falu először a 15 éves háborúban, 1594-ben pusztult el, de a lakosság később visszatért. A XVII. század folyamán többször elmenekültek, és visszatértek. A falu végső pusztulása 1683-ban, a törökök és a velük szövetséges tatárok Tiszántúli hadműveletei nyomán következett be. Az újratelepülésre vonatkozó szabadalomlevelet 300 éve, 1717. augusztus 17-én küldték el jóváhagyásra Orczy főkapitánynak, a Német Lovagrend nagymesterének, amelyben a betelepülő parasztoknak kétévi adómentességet biztosítottak. Erről az eseményről, valamint a magyar államalapításról augusztus 15-20. között „Városnapok” keretében emlékezett meg városunk színes programokkal. Nézzék meg erről készült összefoglalónkat!
XI. 35
2017. szeptember 1.